agyhulladék bejegyzései

nem egyértelmű?

 

azt kell mondjam a szignifikancia bekaphatja! rohadjon meg a szenderd errorral és a kis interkvartilis barátaival egyetemben! köcsög köcsög köcsög! egésznap azért pötyögtettem az excellt hogy korrekt és értelmes eredmények meg szép ábrák kerekedjenek ki, erre a statisztika szarik a fejemre és csendes mosollyal elbaszódik! csak azt sikerült elérni hogy a szórásaim felmásztak az egekbe! remek! de legalább van min agyalni, hogy mit rontottam el, vagy mit kéne másként csinálni...

 

de el kéne kezdenem az előadásomat is csinálni mert megint az lesz a vége hogy ajajj meg ejnyebejnye!

 

holnap meg dolgozás, 9től 6ig kisboltban fogom szekírozni a Jákó papagályt, egész addig amíg be nem vallja végre hogy mér utálja a férfiakat annyira!

 

mellékesen meg megint hazudtam, tegnap is volt egy söri, most a BEAC büféig jutottunk a Takáccsal, de nagyon kellett neki mert szar kedve volt... 8))

de ma csak kínai!

 

röff!

ez egy kuszkusz

 

és a telelkeddel!

 

csendben kialakul a mindennapok...

apró dolgok rutinszerű láncbafűzése hogy az ember csak csinálja a dolgát, közben meg az agya dolgozhat kedvére.

még néhány részlet helyére kerül (pölö kapunk kártyát a tanszékre), és talán könnyebben veszem majd az akadályokat!

 

kellene valami teljes lefedettség melletti wifi elérés az agyamhoz, egyrészt lehetne rögzíteni a teendőim memórianyomait, naplózni és figyelmeztetéseket kapnék a határidőkről meg mindneről, és nem felejteném el a dolgaim 60%-át... másrészt (és a probléma hasonló gyökérből fakad mint az előbbi) egy csomó minden felötlik bennem amiről írni kéne, ötletek, hangulatok, képek, témák, és persze ahogy lenni szokott lendületből hullanak ki a fejemből. pedigha rögtön leírnám... csak ahhoz meg vagy lusta vagyok, vagy nincs lehetőségem... szóóóval ezen segítene a kis cybertechnológia!

de amíg el nem jutunk odáig, maradnak a papírcetlik,  naptárak meg feljegyzések. meg persze sok sok odafigyelés és koncentráltság, aminek valljuk be többnyire híján vagyok.

ennyit az önismeretről

-----------------------------------------------------------------------------------------------

 - sziasztok, tamsa vagyok, névtelen alkoholista...

 - szervusz tamsa

 - tegnap este óta nem ittam, tiszta vagyok... 

 - éljen éljen!

 

ehh! a WHO szerint napi másfél üveg sör belefér! átlagolva a dolgokat még meg sem közelítem... pölö ma sem fogok már inni, sőt holnap sem. esetleg csütörtökön egy kockasör belefér, de majd adja magát a hangulat, ahogy az már lenni szokott... 8))

 

mostmár aztán elég a felesleges vartyogásból! majd ha lesz mondanivalóm is, jelentkezem és beleordibálom a nagy büdös semmibe, hátha kagylózik valaki. csak azt remélem hogy nem légüres térben próbálok önkifejezni...

 és mi van ha a fejemben van légüres tér, hmm? vááá

8))

 

megint lenyúltam a Takács szövegét! dehát micsináljak ha túl jó fasságokat mond aztán elfelejti levédetni... hehe

 

tegnap este jót beszélgettünk pár sör mellett bár a csapat közel sem volt teljes, de majd idővel sikerül összehozni remélem! jó volt Katával is találkozni, akivel kb. 1,5 éve beszéltem utoljára.

 

régen ilyen beszélgetéseken megváltottuk a világot, most inkább arról szóltunk kivel mi van, hol tart, mik a kilátásai. pénz, lakás, munka, stb. mit ér a tudomány meg amit csinálunk, megéri-e csinálni, vagy kurva módjára lehasalva felkínáljuk magunkat inkább a nagybetűsnek és arcunkon méla undorral pakoljuk a szart egyik kupacból a másikba... azaz pénzt keresünk

 

talán először éreztem úgy hogy felnőttünk...

 

---------------------------------------------------------------------------------------------------

 

van egy vastag vörös vonal végigfektetve előttünk. jobbról balra végeláthatatlanul keresztben. kuporgunk mellette, zsibbad a lábfejünk, a vádlink, a súlyunkat jobbról balra áthelyezzük, majd vissza. tanakodunk mi legyen, őr sehol. átmenjünk a túloldalra? vagy sem? tipródás, tétovázás, középütt, félúton az eddig és a majd között.

 ez itt az őrület határa. csak azt nem tudni melyik oldal melyik...

 

 

 

 

kevés jobb dolog van mint egy jó alapos derékroppantó nyújtózkodás, némi konstruktív munkát követően, de már a leendő sörök ígéretével... nahát

 

a délelőtt bősz matracvadászattal telt, akárcsak a hétvége egyrésze...

 

furcsa hogy eröltetnem kell magam hogy a pár nappal ezelőtt történtekre visszaemlékezzek. különben meg most kicsit fáradtnak érzem magam írni amúgyis. bár jogalapom nemsok van rá így hétfő délután...

ez a blog dolog sem egészen arra megy amerre szeretném, bár a mottó hogy majd kiderül mi lesz belőle egész megállja a helyét! de azt azért nem akarom hogy szimplán csak elmesélgessem hogy ez meg ez történt, hogy mennek a dolgok meg ilyenek. az hiszem többre lesz hivatott ez, csak az kell hozzá hogy az agyi kapacitásom meg a motivációm megüsse azt a minimumot, hogy értelmes dolgok bukjanak ki belőlem. legalább megközelítőleg értelmesek... vagy lehet csak túl józan lennék?

 

 

na megírja a gép a CDmet amin hazaviszem a videókat, aztán dobbantok énis. lenne egy megbeszélésem ma este de szépen átrakom holnapra (közben ez megoldódott) és inkább a Péterrel dumálok! rég csacsogtunk már egy rendeset (na ez kellően buzisan hangzott főleg egy olyan emberrel kapcsolatban akivel lényegében egy ágyban aludtunk pár évig... 8)) na persze nem egészen úgy, csak egymás mellé voltak tolva két ágy... de mostmár magyarázhatom... 8))

 

sörre fel, mer az olyan férfias!

 

 

ui: egy Csányi elbeszélés hatására célommá szenteltem, hogy lefényképezzem magamat alvás közben

a kivitelezés még kérdés, de vannak ötleteim!